Varázsigék fotóalbum

A program megvalósult a Nemzeti Tehetség Program támogatásával a 2019/2020. tanévben.

A pályázati program azonosító száma: NTP-KNI-19-0134.

Képek a 61 órás heti rendszerességű fejlesztő foglalkozásokról:

2019. október 10-től általában hetente tartottunk egy-egy délután személyiségfejlesztő tréning foglalkozást.  A csoportból 12 tanuló már a 4. éve jár ilyen jellegű foglalkozásainkra, a többi 4 tanuló fiatalabb, ők az elmúlt évben vagy ebben a programban csatlakoztak egyesületünkhöz. Az újaknak eleinte problémát jelentett az idősebb, számukra ismeretlen tanulók között megnyilvánulni, de a játékos gyakorlatok jól oldották az ilyen jellegű feszültségeket.

A foglalkozásokat ráhangoló, frissítő vagy feszültségoldó gyakorlatokkal kezdtük, mikor mire volt szükség.

A tapasztalatbeli és korbeli különbség előnyeit igyekeztünk kihasználni. Az idősebbek közül azok is bátrabban kipróbálhatták magukat irányító szerepben, akik saját korosztályukban inkább visszahúzódók voltak. A fiatalabbak mindegyike bátran kiállt magáért. Az eleve félénkebbek talán már nem is mertek jelentkezni a főként idősebbekből álló csoportba.

A jegesmedvék menekülése című játék során a résztvevők megtapasztalták az irányítás és az irányítás elfogadása szükségességét a csoportmunka során.

Gyakorlatként mindig valamilyen játékot alkalmaztunk. A délutáni időszakban túlságosan fáradtak voltak a tanulók ahhoz, hogy az iskolás jellegű gyakorlatokat szívesen végezzék. A játékok önmagukban is fejlesztő hatásúak, azonban ezek alkalmazása attól válik élménypedagógiává, hogy a játék során megélt élményeket a játékot követő feldolgozás során tudatosítottuk, azokból következtetéseket vontunk le. Ennek legegyszerűbb formája, amikor körben elhelyezkedve a résztvevők elmondják a játék során megélt élményeiket, felidézik az eseményeket és a hozzájuk kapcsolódó gondolataikat, élményeiket. Ilyenkor képet kapnak a többiekben zajló folyamatokról is, melyek további gondolkodásra serkentenek.

A játékot követő megbeszélés segíti a tudatos önmegismerést és a kommunikációs készségek fejlődését.

Amennyiben volt rá lehetőség, a szabadban is játszottunk. A gyakorlatokhoz szükséges segédeszközöket az elmúlt évek során szereztük be. Ezek tárolásához egy kisebb szoba szükséges, de vannak olyan nagyobb eszközök (pl. kajakok), amelyek tárolása gondot jelent. A készen kapható eszközök mellett magunk is barkácsoltunk, gyakran hulladékokból, de a szülők is segítettek az eszközök beszerzésében és elkészítésében.

A képen látható gyakorlathoz használt eszközt az egyik szülő készítette, ezzel is segítve egyesületünket.

A foglalkozásokat mindig két pedagógus vezette. Ez azért is szükséges volt, mert az egymást követő gyakorlatokhoz a megfelelő eszközöket elő kellett készíteni. A feldolgozást is nagyban segítette, hogy az egyik pedagógus inkább a játék vezetésére koncentrálhatott, miközben a társa inkább a tanulók megnyilvánulásait segítette, így a megbeszélések irányítása is hatékonyabb lehetett. Az sem jelentett problémát, ha a két pedagógus eltérő álláspontot képviselt a megbeszélések során, ezzel is segítve a különböző nézőpontok ütköztetésével kapcsolatos viselkedések alakítását.

A gyakorlatok a résztvevőktől nagyfokú aktivitást igényeltek. Még ha fáradtan jöttek is, a játékok során teljes lelkesedéssel és energiával vettek részt a gyakorlatokban, majd ezt követően a megbeszéléseken is.

Egy csoportos problémamegoldást igénylő feladat: hogyan lehet megfordítani a terítőt úgy, hogy a csoportból senki ne lépjen a padlóra?

A stratégia megbeszélése után a végrehajtás.

Az egyik leginkább kedvelt gyakorlat: a mozdulat tovább adása szavak nélkül. Fejleszti a figyelmet, az emlékezetet, a kommunikációs készségeket – és még szórakoztató is.

Az idősebb résztvevők számára megfelelő kihívást jelentettek a konfliktushelyzetek megoldásainak gyakorlását lehetővé tevő játékok. A fiatalabbak ilyenkor inkább alárendelt szerepekben szerezhettek élményeket.

Érvek gyűjtése a vitához 5 fős csoportban.

Egymás meggyőzése, közös álláspont kialakítása csoporton belül a “Lakatlan sziget” jellegű feladat során.

Különleges volt a tanév, mivel március közepétől június elejéig nem találkoztunk személyesen. Programunknak fontos eleme volt a személyes kontaktusok során történő fejlesztés, ezért átmenetileg módosítani kényszerültünk. Heti egy alkalommal kaptak a résztvevők feladatokat, amelyek az önálló tanulás hatékonyságának fejlesztését, valamint online tesztek segítségével az önismeret tudatosságának alakulását segítették.

A tanév végén néhány napon keresztül naponta találkoztunk egy-két órára, hogy bepótoljuk az elmaradt gyakorlatokat. Az együttlét különösen a nyolcadikos tanulók számára jelentett nagy örömet, mert így el tudtak búcsúzni társaiktól. Az együttlét öröme a három napot tábor hangulatát is meghatározta, melyet egy későbbi időpontban (június 29 – július 1.), Szarvason tartottunk. Az eredeti helyszín a Duna-kanyar lett volna, de senkit nem zavart ez a módosítás. A Holt-Körös partján álló épületben volt a szállásunk, néhány lépésnyire a víztől. Az idő is nyárias volt, így a strandolás valójában nem jelentett külön programot. Aki nem tudott úszni, mentőmellényben fürdött.

A 3 napos szaktábor legjellemzőbb képe: szabad játék a vízben.

Egyesületünk saját gumikajakjai is segítették a vízi élmények gyűjtését.

A sárkányhajózás az együttműködés próbájának indult, azonban a hamarosan kitörő zivatar a vártnál nagyobb erőfeszítésre késztette a csapatot.

A járványhelyzet  miatt az éttermeknek csak a teraszai voltak nyitva. Ebédünket az Ifjúsági Tábor szabadtéri ebédlőjében fogyasztottuk el. Ebben a táborban is alig volt más rajtunk kívül.

A reggelit és a vacsorát adagonként külön csomagolva kaptuk a szállásra. A terítés és a mosogatás, valamint az étkező takarítása a tábori program része volt.

Az étkező volt a késő estébe nyúló társasjátékok helyszíne is.

Gyalogosan bejártuk Szarvast, hiszen a város több pontján is volt programunk, de kifejezetten városnéző-fagyizó sétát is szerveztünk

A Holt-Körös Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. Ezt hajókirándulás során tudtuk meg.

Gyalogtúráztunk az Erzsébet- és az Anna-ligetben, valamint az Arborétumban is.

A Körös-Maros Nemzeti Park Anna-ligeti tanösvényét szakvezetés során jártuk be, az állatparkot önállóan, kis csoportokban tekintettük meg.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban kerékpárokat béreltünk, így a nagyobb távolságokat kényelmesebben tehettük meg.

A szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda is vendégül látott bennünket. Az intézmény vezetője Molnár Istvánné a gyerekeknek azt is elmondta, hogy Egyesületünkkel évek óta jó kapcsolatot ápolnak, gyakran tartunk közös programokat is. Ez az idősebbeknek nem volt újság, hiszen már két évvel ezelőtt is táboroztak itt. Az akkori jó élmények miatt is szívesen jöttünk ide, és nem bántuk, hogy a járvány miatt Visegrádra nem jutottunk el.

Az iskolában nem csak ettünk-ittunk, hanem egy négy órás tréning-foglalkozáson vettünk részt, melyet Zsuzsa néni (Molnár Istvánné) tartott. A gyakorlatok során a résztvevők az egész programmal kapcsolatos élményeiket is felidézték. Elmondták azt is, hogy a tábor során a legfontosabb számukra az volt, hogy újra együtt lehetnek.

Csoportkép a Benka udvarán. Balról jobbra: Molnár Istvánné, Dégenhardtné Szántó Ágota, Javier Castillo, Kovács Bálint, Vitányi Krisztián, Paronai Márk, Makra Márk Tibor, Surin Patrik, Takács Tamás, László Lili, Pázsik Anna, Andó Csenge Tünde, Petró Panna, Kőrösi Tibor, Bácskay Anna (elől), Bácskay Adél, Zsombori Zselyke. Hiányzik (innen ment fogszabályzásra, de később visszajött): Noveczki Janka és Csótó Csenge.

A program kiegészítő tevékenységeként egy legalább 2 perces film készítését is vállaltuk A résztvevők maguk is részt vettek a fotók, videók elkészítésében. Itt éppen Anna (a program fő fotósa) készít képet társairól.

További kiegészítő tevékenységünk a szülők számára szervezett 4 órás interaktív foglalkozás. A szülők saját élményként is megtapasztalták, hogy az élménypedagógia nem egyszerűen csak játékok és játékos gyakorlatok összessége. A játék csak eszköz a fejlesztésre, az önismeret, a kommunikáció, az együttműködés, a társas kapcsolatok készségeinek hatékony alakítására, a tehetség kibontakoztatására, de főként a boldog, harmonikus, sikeres élethez szükséges személyes tulajdonságok kifejlesztéséhez.